A Vörös Panda Nyári Tábort követően ifjúsági csoportunkra még egy örömteli feladat várt. Július legvégén szintén Balatonlellén rendeztük meg a nagy múltú Kortársképző Nyári Táborunkat. Nem titkolt célja volt a tábornak, hogy amellett, hogy egy jó hangulatú, mókában gazdag hetet töltsünk el együtt, a jelentkezők olyan vöröskeresztes tudással gazdagodjanak, melyeket a későbbiekben önkéntesként is tudnak kamatoztatni.

A megérkezést, kipakolást, házirend ismertetését követően napvilágot is láttak a képzési csoportok beosztásai, természetesen az előzetesen jelzett igényeknek megfelelően. Három kortársképzést indítottunk idén nyáron. Elsősegélynyújtó-előadóvá, baleset-szimulációs imitátorrá és animátorrá váltak az egy hét alatt táborozóink.

Az első nap, miután megtanultuk, hogy hobbitot enni jó, és hogy ha Jaja, akkor nagyon Ding Dong, az ismerkedés jegyében telt, annak ellenére is, hogy voltak, akik már régi barátokként üdvözölték egymást visszatérő táborozóként. Napközben képzési csoportok szerint játszottunk ismerkedős játékokat, és természetesen a néha nem mindig felismerhető csapatzászlók is elkészültek.

Délután felavattuk a Balatont, kezdetét vette a szivacs nudli háború, és a  vízben végzett Cinegézés előnyeit és hátrányait is megtapasztaltuk.
Este Rapid-randi és Humán-bingó volt műsoron, amikor is kiderült, ki járt már Németországban, ki az aki ukulelézik, és kinek van öt kutyája.

Második napunkat egy frissítő, nagy lelkesedést kiváltó reggeli tornával indítottuk, majd nekiálltunk az egész héten rendelkezésünkre álló müzlicunami elpusztításának

A délelőtt és a délután is a tanulás jegyében telt, a szigorú csoportvezetőket még a kánikula sem hatotta meg.
Este Karamuban mutatták meg sokszor elképesztő mozgástechnikájukat a fiatalok, a cél a Vörös Szamár és az Arany Bika totemállatok megvédése vagy épp megszerzése volt.

A játék után kiderült, hogy mégsem olyan szőrös szívűek a táboroztatók, hiszen az egész napos kitartó munka és tanulás jutalmaként egy gyors vacsora utáni fürdőzésre invitálták a hírre igencsak fellelkesült táborozókat. Világító karkötővel a csuklónkon szeltük a Magyar Tenger habjait, ahol is hatalmas kakasviadal kerekedett.

A harmadik napra már igencsak tetőfokára hágott a hőmérséklet, így a csoportvezetők is igyekezték úgy alakítani a képzés időbeosztását, hogy a fiataloknak is a lehető legkönnyebb legyen. 
Így délelőtt egy teljes modul futott, míg az ebéd utáni oktatást a táborozók remek teljesítményének köszönhetően megtudtuk úgy oldani, hogy annak a második felét strandolással tölthettük.

Idő közben a képzési csoportok néha közösen is eltöltöttek némi minőségi időt. Az animátorok élesben gyakorolhatták milyen is egy nagyobb létszámú csoportban levezényelni játékokat, az imitátorok pedig nagy előszeretettel estek össze egy súlyos vérzés miatt az elsősegélynyújtók orra előtt, akik azonnal a megfelelő ellátással igyekeztek reagálni a hirtelen jött szituációra.

Este a már szintén klasszikusnak mondható Német lekvárt játszottuk, ahol is a balatoni környezetet élték meg még mélyebben táborozóink azzal a céllal, hogy a kreativitásukat és furfangosságukat felhasználva a végén megszerezzék a hőn áhított üdítőket.

A következő nap délelőttje tanulással telt, ahol már egyre biztatóbb megnyilvánulásokkal szolgáltak a fiatalok.

Délután a balatonlellei szabad strandot vettük célba ismételten, annyi különbséggel, hogy Strandoló Hős programunkkal is megjelentünk, ahol igyekeztük felhívni a figyelmet az újraélesztés fontosságára, és az érdeklődőknek megtanítani mindazt.

Estére pedig egy hatalmas diszkóvá változott a közösségi terünk, hiszen a zenés, táncos szórakozásé volt a főszerep. A klasszikus vöröskeresztes táncok megtanulása mellett egy nagy kötetlen buli is alakult. Nem is gondoltuk volna, hogy ilyen limbózási képességeik vannak az ifjú vöröskereszteseknek!

Az utolsó teljes napunk délelőttjén a szokásos rendben zajlottak a képzések. Délután egy meghívott vizsgáztató leutazásának köszönhetően volt lehetőség a közúti elsősegélynyújtó vizsgát teljesíteni az arra jelentkező táborozóknak. Hat fiatal bátran odaállt a feladat elé, és mind sikerrel vették ezt az akadályt. A vizsgát megelőzően közösen készültek fel a fiatalok egy-egy már tapasztalt elsősegélynyújtó segítségével.

A délután hátralévő részében lezártuk a képzéseket, és a csapatok felkészülhettek az esti tábortűz melletti produkciókra. Minden csoport kihúzott egy ismert rajzfilmet, amit a szintén sorsszerűen kapott filmes műfajnak megfelelően kellett feldolgozni. A produkciók magukért beszéltek, láthattuk Shreket és barátait, a Jégkorszak hőseit és az Oroszlánkirály klasszikusait. A hagyományokhoz híven a tábor vezetői is készültek egy kis előadással, ők Piroska és a farkas történetét dolgozták fel vöröskeresztes köntösben. A rekeszizmaink dolgoztak rendesen, szem nem maradt szárazon.

A produkciók után az ünnepélyes táborzárás következett, ahol is mindenki átvette a kemény tanulással és sok mókázással kiérdemelt oklevelét és vadiúj vöröskeresztes pólóját a hatalmas csettintéscunamiban. Végül egy nagy közös Cinegével kiáltottunk búcsút a Balatonnak, hogy biztosan felejthetetlen emlékekkel zárjuk ezt a hetet.

Másnap reggel egy utolsó búcsúmüzli után mindenki magára öltötte szép, piros, vöröskeresztes pólóját, amiben megörökítettük csapatunk egységét, majd nagy mosollyal az arcunkon zakatoltunk vissza a Déli pályaudvarra, ahol a hagyományokat felelevenítve, a járókelők nagy megdöbbenésére egy utolsó cinegével és egy gigászi Jaja Ding Dong kiáltással búcsúztunk el egymástól bízva abban, hogy még sokszor fogunk találkozni.


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d bloggers like this: