Az Animátorképző csodás hat napja után augusztus 9-én, hétfőn érkeztek meg Nógrádba Hősképző táborunk részvevői. Voltak, akik első alkalommal, többen már visszatérőként ballagtak a pihenőház felé, de olyan is akadt, aki tavaly még Pandavan volt, de idénre már belenőtt az önkéntesek világába.

A megérkezést követően helyből ebéddel fogadtuk a táborozókat, majd a házirend és a szabályok gyors, de következetes ismertetése után a délutánt egymás megismerésével töltöttük. Kiderült, mit takar a tehénfejő és a vöröskeresztes pacsi és megtudtuk egymás nevének az eredetét is. Meglátogattuk a nógrádi várat, ahol a túrázók nagy örömére nemcsak cinegék és szuperhősök kerültek elő, de a szeretetet érezve megtanultuk a Feel the Love című számra koreografált tábortáncunkat is. Este a már megszokott első esti programunk a Humán Bingó és további ismerkedős játékok voltak terítéken megalapozva a táborozók kapcsolatát. A Hold és a Nap is kiválasztotta harcosait, akik csapatokat alkotva küzdöttek barátságosan egymás ellen a héten.

A második napunkon már belevetettük magunkat a munkába. A táborozók két képzési csoportra oszlottak. Elsősegélynyújtó és Baleset szimulációs képzéseket tartottunk. Ezen a napon mind délelőtt mind délután tanultak a fiatalok. Este pedig a nógrádi sportpályát látogattuk meg, ahol némi sportos aktivitással ütöttük el az időt. Szalagháború, Tűzoltótánc, minden, mi igazán átmozgatja az ifjú vöröskereszteseket.

Szerdán délelőtt ismét a képzéseké volt a terep, azonban délután meglátogattuk a váci strandon, ahol egyrészt Strandoló Hős programunkkal átadtuk az újraélesztés fontosságát az érdeklődőknek, és természetesen csobbantunk egy nagyot a medencében is, amit az időjárás kellően indokolttá tett. Az estét egy fergeteges Beugró partyval indítottuk, ahol fény derült, hogy nemcsak az imitátor palánták, de a tábor többsége is masszív színészi vénával rendelkezik. Majd augusztus lévén nem hagyhattuk ki, hogy meglessük az éppen aktuális csillaghullást. Ismét felszöktünk a várhoz, hogy kellő közelségből figyelhessük a szerencsénket, és kívánhassunk, amikor lehetőségünk adódott rá.

Negyedik napunk délelőttjén átvettük képzéseink utolsó elméleti részét, még egy kis közös gyakorlás is belefért, ebéd után azonban nagy feladat várt az ifjakra! Először is fel kellett kerekedniük egy portyára, hogy megválaszolhassák a Nógrád településsel kapcsolatos kérdéseket. Ezután  Berkenye felé vettük az utunkat egy kis gyalogtúrára. A csapathoz csatlakozott két kabalaállatunk az Arany Bika és a Vörös Szamár is, ugyanis felkutattuk a megfelelő helyet egy jó Karamuhoz. Sportolókat megszégyenítő gyorsasággal és állóképességgel játszottak a Nap és a Hold harcosai, hogy kellő dicsőségre emeljék kabalaállatukat. A hosszú útból hazaérve elfogyasztottuk vacsoránkat, majd kiderült, hogy „Ki tud mit?” ugyanis a két csapat követei különböző feladatokban mérettették meg magukat.

Utolsó teljes napunk délelőttjén egy közös gyakorlás keretén belül az elsősegélynyújtóknak is megadtuk a lehetőséget a baleset szimuláció kipróbálására az imitátorok irányításával. A szituációban az elsősegély csoport maradék tagjai segítettek a „sérülteken”. Természetesen a szokott felállásban is felálltak az éppen képződő elsősegélynyújtók és imitátorok, hiszen ez volt az utolsó lehetőség gyakorolni a délutáni Zárókihívásra, ahol is a táborozók számot adtak egy-egy szituációban a héten tanultakról. Néhány apróbb hibától eltekintve mindenki remekül teljesített.

A záróestére három csapatba oszlottak a fiatalok, és azt kapták feladatul, hogy egy-egy mesét a kapott stílusban prezentáljanak. A minőségi darabokat nagy kacajok fogadták. Ezután a táborvezetők is előadták a táborozóknak átírt dalukat, majd a tábor lezárásaként az elmaradhatatlan tábortűz adta meg az alapot az elismerések átadására és az éjszakába nyúló immár baráti beszélgetésekhez.

Másnap kezünkben bőröndjeinkkel, rajtunk az újonnan kapott vöröskeresztes pólóinkkal, szívünkben örömmel érkeztünk meg a Nyugati pályaudvarra, ahol egy utolsó tábortáncot követően nagy ölelésekkel búcsúztunk el egymástól.

Sok emlék köthető ehhez a hat naphoz, sokat hallgattuk, miért jobb a pestieknek vagy épp a budaiaknak, a legelszántabbak még a hajnali futásokhoz is csatlakozhattak, a tábor végére maga David Hasselhoff is csatlakozott hozzánk, és mindenki megtanult fütyülni. Sok az emlék, és mindegyik aranyat ér. Reméljük, ti is így látjátok!


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük